- Az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult, például
- a házastársként, élettársakként együtt élő vér szerinti szülők,
- a szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
- aki a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék kérelmezése előtt legalább egy évvel kiállított közokirattal igazolja[1].
- A gyermeket azonos időtartamban felváltva gondozó, közös szülői felügyeletet gyakorló külön élő szülők, akik a családi pótlékot 50-50%-os arányban kapják[2], 50-50 százalékban jogosultak a családi kedvezményre.
- A kedvezményt a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között közösen nem érvényesíthetik, viszont a jelenlegi házastársukkal az általuk érvényesíthető kedvezményt közösen is igénybe vehetik.
- A családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs.
- Év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Például, ha a házastársak közül az egyik nevelőszülő, a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult a nevelt gyermek után családi pótlékra, viszont házastársa is jogosult a házastársa által nevelt gyermek után járó családi kedvezmény érvényesítésére, így év közben adóelőleg-nyilatkozatot tehet.
- A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.
- A várandós nővel közös háztartásban élő élettárs a várandósság ideje alatt nem jogosult a kedvezményre, így azt év közben az élettársak nem érvényesíthetik közösen, viszont a várandós nőnek járó kedvezményt a várandós nő a bevallásában megoszthatja élettársával.
- A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
- Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély érvényesíthet családi kedvezményt. Év végén, az szja-bevallásban lehetőség van a jogosult személyének megváltoztatására.
- Hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is, így például az elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után.
Az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bármely EGT-állam, vagy Magyarországgal határos nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesülnek.
[1] A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. (a továbbiakban: Cst.) alapján.
[2] A Cst. alapján.
A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti.[1] Az adóelőleg-nyilatkozat alapján a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető az adóév folyamán az adóelőleg megállapításakor figyelembe veszi a családi kedvezményt.
Az igénybe vehető családi kedvezmény összege az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függ.
Kedvezményezett eltartott:
- aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján.
Eltartott:
- a kedvezményezett eltartott,
- az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is,
- ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanak,
- ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg,
- vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék.
2025-ben a családi kedvezmény mértéke emelkedik a következők szerint.
A családi kedvezmény összege 2025. június 30-ig kedvezményezett eltartottanként havonta
- ha egy eltartott van a családban, 66 670 forint,
- ha két eltartott van a családban, 133 330 forint,
- ha három vagy annál több eltartott van a családban, 220 000 forint.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családi kedvezmény igénybevételével kedvezményezett eltartottanként havonta
- ha egy eltartott van a családban, 10 ezer forinttal,
- ha két eltartott van a családban, 20 ezer forinttal,
- ha három vagy több eltartott van a családban, 33 ezer forinttal
magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A felváltva gondozott gyermek után a jogosultak saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek.
A családi kedvezmény összege 2025. július 1-től kedvezményezett eltartottanként havonta
- ha egy eltartott van a családban, 100 000 forint,
- ha két eltartott van a családban, 200 000 forint,
- ha három vagy annál több eltartott van a családban, 330 000 forint.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családi kedvezmény igénybevételével kedvezményezett eltartottanként havonta
- ha egy eltartott van a családban, 15 ezer forinttal,
- ha két eltartott van a családban, 30 ezer forinttal,
- ha három vagy több eltartott van a családban, 49,5 ezer forinttal
magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A felváltva gondozott gyermek után a jogosultak saját eltartottjaik számától függően 50 000 (a 100 000 fele), 100 000 (a 200 000 fele), vagy 165 000 (a 330 000 fele) forintot érvényesíthetnek.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott gyermek/személy után a családi kedvezmény havi összege 2025. június 30-ig 66 670 forinttal, július 1-től 100 000 forinttal emelt összegben vehető igénybe[2].
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy[3] az, aki:
- tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban[4] meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
- tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.
[1]A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. §-a.
[2] Szja tv. 29/A. § (2a) bekezdése.
[3] A Cst. 4. § f) pontja.
[4] a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
A magánszemély a családi kedvezménnyel az összevont adóalapját csökkentheti. Az összevont adóalap része
- a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, például: munkabér, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ezen belül a gyermekgondozási díj,
- az önálló tevékenységből származó jövedelem, például egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó jövedelem stb.,
- egyéb jövedelem, például a tiltott szerencsejátéknak minősülő fogadásból származó jövedelem.
A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a biztosítottként[1] fizetendő társadalombiztosítási járulékból is elszámolhatja, ha azt az szja-alapból, adóelőleg-alapból nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény adóalappal, adóelőleg-alappal szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő tb-járulék (bizonyos esetekben nyugdíjjárulék) összege.
A családi járulékkedvezményt a munkáltató, kifizető automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozaton a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. Az adóelőleg-nyilatkozaton a magánszemély azt is kérheti, hogy a járulékkedvezményt a munkáltató, kifizető ne érvényesítse és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami az szja-előlegből érvényesíthető.
[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-a szerint biztosított.
A kedvezmény igénybe vehető
- év közben, a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, továbbá
- az adóévre vonatkozó szja-bevallásban is.
Az adóelőleg-nyilatkozatot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet kitölteni és beküldeni a NAV-hoz, de a nyilatkozatok kitölthetők és leadhatók papíralapon is a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.
A szülővel közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult házastárssal, élettárssal a kedvezmény év közben közösen nem érvényesíthető, viszont az év végi szja-bevallásban a kedvezmény a házastárssal, élettárssal megosztható. Például megoszthatja a családi kedvezményt az szja-bevallásban az anya az élettársával, ha a korábbi kapcsolatából származó gyermekét élettársával közösen neveli vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély a családi kedvezményt év végén megoszthatja a házastársával, élettársával.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, az adólelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkozniuk a kedvezmény érvényesítéséről, akkor is, ha a kedvezmény teljes összegét a jogosultak egyike érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtani a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleinek, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Ha az őket megillető kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, akkor jelenlegi házastársukkal kell közös adóelőleg-nyilatkozatot tenniük.
A kedvezményeket a következő sorrendben lehet igénybe venni:
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény
- Családi járulékkedvezmény